• Decrease font size
  • Default font size
  • Increase font size


"Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne!" (Tamási Áron)


"Legyen meg a Te akaratod, úgy a mennyben, mint a földön is!" (Máté 6,10)


"Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!" (József Attila)


"Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar." (Vörösmarty Mihály)


"MARADUNK, hol dolog van és szent feladat, mert tudjuk: nem nyugaton kél fel a nap!" (K. Z.)

Turizmus

Péder földrajzi adottsága révén egy olyan környékkel büszkélkedhet, melyet érdemes bebarangolni, megismerni. Történelmi, kulturális, természeti kincsek gazdag tárháza alig egy óra autóútra.

Kellemes kirándulást!

 


Szepsi (7 km)

Kassától délnyugatra elterülő város a Rozsnyó irányába futó nemzetközi út érinti. E térségben ér véget a Kassai síkság, s kezdődik a sokféleséget mutató Szlovák Karszt vidéke. Nyugatra tőle  Torna található, a felette lévő középkori várral. Jelentőségénél és földrajzi helyzeténél fogva a város régóta természetes központja e régiónak.  Szepsinek vasút és autóbuszállomása, orvosi szakrendelője, postahivatala és szállodája van.
A városban több jónevű étterem és vendéglő is megtalálható, ahol kitűnő söröket csapolnak; szolgálataikat kínálják a fodrász és kozmetikai szalonok, különféle üzletek, internetes kávéház és fitnesz központ.
A Városi Művelődési Központ épülete alatt lévő pincéből alakították ki a Szepsi Laczkó Máté Bormúzeumot. Maga az épület a 19. század végén épült. Az alatta lévő pince sokkal régebbi és nem tudni hányszor, milyen célból és kik által lett átalakítva.
Szepsi és környéke nem egy tipikus szőlőtermő vidék, igaz a természeti feltételei még tökéletesen kielégítőek némely szőlőfajta termesztéséhez. Elmondható, hogy ilyen szempontból városunk földrajzilag a fensík és a hegyvidék  törésvonalán fekszik.
Szepsi Laczkó Máté 1576-ban született Szepsiben és 1633. január 20-án halt meg Erdőbényén. 1614-től erdőbényei prédikátorként és a Lórántffy család udvari lelkészeként említik a nevét. Az erdőbenyei református prédikátor az 1620-as évek végén készítette az újhelyi „Orémus“ – dűlőben lévő szőlőjében termett mustból az első aszú bort. Ezzel ajándékozta meg Lórantffy Zsuzsanna fejedelemasszonyt 1631-ben, húsvéti bor gyanánt. Korának jelentős történésze,  krónikása és irodalmi szempontból is jelentős egyénisége volt.
Szót kell hogy említsünk a Történelmi Borútról is, melynek története a XII. – XIII. századra vezethető vissza. A Borút Kassán és Szepsin át vezetett, egészen Lengyelországba. Ennek következtében Szepsi kereskedelmi csomóponttá változott és az akkori kereskedők, nemcsak átutaztak, de árujukat, borukat is tárolták az itt folyamatosan megépített két – három emeletes pincékben, melyek még ma is megtalálhatóak a főutcai lakóházak alatt.
 
Kassa (30 km)

Kassa környéke, a Hernád völgye ősidők óta lakott hely. Lakták a germánok, a hunok és a szarmaták. Árpád népe, magyarok és kabarok, Bors és Aba nemzettségei, közvetlenül a honfoglalás után megszállták a vidéket. Első fennmaradt írásos említése 1230-ból való: villa Cassa. A települést 1241-ben feldúlták a tatárok, ezt követően szász és flamand hospesek telepedtek le, királyi tulajdonú város lett. 1312-ben a közelben zajlott a híres rozgonyi csata, ahol Károly Róbert seregei legyőzték az Amadék és Csák Máté csapatait. 1347-től szabad királyi város. 1440-1462 között a husziták uralták a környéket, ekkor érkeztek a vidékre a lengyel és ruszin pásztor telepesek. Mohács után váltakozva hol az erdélyi fejedelmeké, hol a császáriaké. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thökölyi Imre és a Rákócziak is igyekeztek megtartani a fontos várost. 1606-ban itt halt meg Bocskai István fejedelem, itt is temették el. / A 15-17. századokban a városban még többségében németek laktak, ám a reformáció hívei, ezért nem igazán kedvelték a katolikus habsburgokat./ 1703-tól II. Rákóczi Ferenc egyik központja, csak 1711-ben kerül a császáriak kezére.  1706-ban innen kergették a kurucok a Tiszáig a labancokat. 1848-ban a szabadságharc híres zászlóalja volt a kassai vörös sipkásoké. 1848 december 11-én elfoglalták az osztrákok, de már 1849 február 9-én visszavette Görgey.
1918 decemberében cseh légionisták szállták meg. 1919-ben a magyar "vörös hadsereg" visszafoglalta, majd a Vyx jegyzék aláírása után kiürítette. A Kelet-Felvidéki magyar központ 1920-tól a mesterségesen kreált Csehszlovákia része lett. 1910-ben 42.211 lakosának túlnyomó többsége, 33.350 magyar volt. 6.547 szlovák 3.189 német lakott még a városban.

Kassa látnivalói a főtéren és környékén találhatók. Legnagyobb műemléke a háromhajós, gótikus Szent Erzsébet székesegyház, amely egy előző templom helyén épült 1378-1520 között. 1878-1896 között Steindl Imre tervei szerint restaurálták. A dóm altemplomában temették el 1906-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostóból hazahozott hamvait. A márványkoporsót nemzeti szín szalagos koszorúk borítják. Itt nyugszanak Zrínyi Ilona és másik fia, József, valamint Bercsényi Miklós és felesége hamvai is. Az Orbán torony 1628-ban épült. A premontrei templomot és kolostort Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye építtette 1684-ben, korai barokk stílusban. Ferences temploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, de átépítése során barokk-copf stílusú lett. Az eklektikus Állami Színház 1899-ben épült. A Hóhér bástya az eredeti, középkori városvédőfalból maradt meg. A Miklós börtön Kassa legrégebbről megmaradt épülete, 1618-tól 1909-ig városi börtönnek használták, két koragótikus lakóház összeépítésével jött létre, múzeum. Mellette van a Rodostói Ház, II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói lakóhelyének, ebédlő épületének mása. Múzeumában az eredeti, Törökországból hazahozott berendezési tárgyakkal. Kertjében áll immár, 2007-től, Győrfi Sándor karcagi szobrászművész által készített Rákóczi szobor.
 
Jászó (12 km)

Jászó a Kassai-medence délnyugati részében található, északra Szepsitől tehát a középkori "régi szepesi út" mentén, amely kereskedelmi útvonalként szolgált és a szomolnoki hegyekbe, majd a Szepességbe vezetett. A gótikus plébániatemplom domboldalon áll. Jászó terv nélkül növekedett, és a patak mentén terjeszkedett tovább. A barlangban felfedezett őslénytani és régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy ez a terület - bár nem folyamatosan - az őskőkortól kezdve lakott volt, és az ókor folyamán virágzó kultúráknak adott otthont.
A premontrei rend katalógusaibólmegtudhatjuk, hogy a Jászói monostornak még 1170 előtt létre kellett jönnie. A monostor építését 1255 után fejezték be.
A kereskedelmi út mentén elterülő Jászó település előnyös fekvése, valamint a természet gazdagsága ahhoz vezetett, hogy a premontrei konvent székhelyéül választották, mely hosszú időn keresztül hatással volt a környék egész életére.
A növekvő Jászó 1290-ben két részre oszlott. A Bódva folyó jobb partján létrejött Jászóváralja - ahol feltehetőleg a kolostor személyzete lakott -, a bal partján pedig maga Jászó, ahol a kézművesek és a kereskedők összpontosultak. 1394-ben Jászó évenkénti vásár megtartására szóló jogot kapott.
A lakosság főleg mezőgazdasággal és bányászattal foglalkozott, kismértékben fazekasmesterséggel és fuvarossággal. A helyi bányákban a nemesfémeken kívül vasat, ólmot és rezet is bányásztak.
A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült. A barlang legrégibb része a Régi-terem ( 60 m hosszú, 30 m széles és 10 m magas ), melyben egy hatalmas 6 m magas cseppkőoszlop található, az aljának átmérője 8 m kerülete pedig 28 m. Legérdekesebb a Denevérek terme. Télen ugyanis a denevérek hajléka szokott lenni. Szlovákiában 24 különféle denevér él, és a legutolsó felmérések szerint a barlangban ebből 12 fajta található.
Stószfürdő (30 km)

Kassától 36 km-re nyugatra fekszik. 407-ben említik először Sthoch néven, lakói egykor vasáruk gyártásával foglalkoztak. 1910-ben 1033, többségben magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

Határában 635 m magasan Stószfürdő klimatikus gyógyhely található, melyet légúti betegségekre ajánlanak. A fürdőt 1882-ben kezdték építeni, 1880 után vált ismertté, amikor itt kezdett gyógyítani akitűnö orvos Dr. Czirfusz Dezső. A fürdőhelynek gazdag relax- és gyógyüdülési választéka van. Az utóbbi főleg a légzőrendszer megbetegedéseire és allergiák gyógyítására ajánlott. A fürdőhely egy ősi bányaút mentén található festői vegyes erdő környezetében, körülvéve illatos jegenye- és lucfenyőkkel. A kisebb fürdők közé tartozik, amelyeket kimondottan azok számára ajánlott, akik menekvést keresnek a stressz és civilizáció elől. A fürdő környezetét erdei park alkotja, amelyben nagyon szép kaszkádos hegyi patakot és szökőkutat alakítottak ki. A park részét képezi mintegy 200 nemes fa- és virágfajta.

Stószban született 1897. augusztus 10-én, itt élt és hunyt el 1970. május 31-én Fábry Zoltán író, publicista, lakóháza emlékház, sírja felett szobra áll.
Torna (7 km)

1263-ban Torna néven említik, neve az azonos nevű patakból származik. A várat 1357-ben Tornai János fiai építették. 1448-ban a husziták foglalták el, akiktől 1451-ben Hunyadi János foglalta vissza. 1556-ban rövid ostrommal Dietrich és Puchheim császári vezérek foglalták el I. Ferdinánd számára, de még az évben kénytelenek voltak feladni Bebek György hadainak. 1567-ben Magócsy Gáspár császári serege foglalta el. 1612-ben Bethlen Gábor hadai szállták meg, de 1622-ben a bécsi békével visszakerült II. Ferdinándhoz. 1652-ben az egri török portyázók dúlták fel a települést. 1678-ban a vár magyar őrsége megölte a német őrség egy részét és a kurucok kezére játszotta a várat, 1679-ben azonban Leslie tábornok visszafoglalta és felrobbanttatta, azóta pusztul. 1683-ban Ibrahim pasa Thököly Imre seregeivel egyesülve szállta meg a helységet.
1881-ig az egykori Torna vármegye székhelye.
1910-ben 1697 lakosából 1682 magyar volt.rohan.
Szádelői völgy (10 km)

A vadregényes Szádelői völgy a Szár-patak sziklacsodákkal teli szurdokvölgye. A monda szerint itt bukott alá repülő szárnyas lováról a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, Attila fia. A holttestet fivére Ellák herceg találta meg és ide temettette el, maga pedig népével együtt az itteni hegyek oltalmában telepedett meg. A patakot az elesett herceg emlékére nevezték el Szár-patakának a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. A völgy barlangok beszakadásából keletkezett, a 300-400 m magas sziklafalak között a Blatnica-patak rohan.
Krasznahorka (35 km)

8 km-re Rozsnyótól keletre Krasznahorkaváralja falu felett található nemzeti emlék. A meredek kúpalakú dombon eredetileg egy XIV. század elején épült gótikus vár volt, de ezt erőddé építették át, később nagyúri lakhellyé. 1812-ig a várat lakták. Utolsó tulajdonosa, Andrássy Dénes, családi múzeummá alakíttatta át és 1906-ban látogathatóva tette.
A vár felújítása 1946-ban kezdődött. Ma is látogatható, korabeli bútor- és lakásberendezés múzeum van benne.
Mint az egyik utolsó várúr 1904-ben Krasznahorkaváralján építtetett feleségének egy szecessziós stílusú mauzóleumot, az egész világból hozatott több színű márványból. A mauzóleumban Andrásy Dénes és neje Franciska szarkofágja található. A kutyaszobor Stróbl Alajos műve. A mauzóleum előtt egy parkoló van. 
Betlér (50 km)

A valószínűleg XVI. századból származó régebbi kastély alapjait kihasználva a XVIII. század elején Andrássy István sarokbástyákkal megerősített kastélyt építtetett. Utódai 1792-1795 között klasszicista stílusban építették át.
A kastély körül 70 hektár területű egzotikus fákkal és bokrokkal beültetett parkot létesítettek, több klasszicista és romantikus építménnyel. A park erdőbe megy át, majd tovább egy állatkertbe. A kastély az 1880-as újabb átépítés miatt elvesztette klasszicista jellegét - vadászkastély és nagyúri lakhely lett belőle.
A kastélyban ma történelmi lakáskultúra kiállítás van, XV-XVII. századbeli bútorokkal, klasszicista és empire berendezésekkel. További látnivalók: képgyűjtemény - tájképek, portrék, vadászmotívumok; könyvtár több mint 20000 kötettel, fegyvergyűjtemény és vadásztrófeák, egzotikus tárgyak az egész világból, főleg Ázsiából és Afrikából.
 

Képcsarnok

  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow

Testvértelepülés

Ürmös

Időjárás

Predpoveď počasia